Mondókák-énekek

Állatokról...

 

 Csiga-biga gyere ki,

  ég a házad ide ki,

kapsz tejet-vajat,

holnapra is marad.

 

 Bundás kutyám megfázott,

varrtam neki nadrágot,

nem akarta felvenni,

ágyba kellett fektetni.

 

 Cirmos cica haj,

hová lett a vaj?

Ott látom a bajuszodon,

most lesz neked jaj.

 

 Ha én cica volnék,

  Száz egeret fognék.

De én cica nem vagyok,

egeret sem foghatok.

 

 Boci-boci tarka,

  se füle se farka,

oda megyünk lakni,

ahol tejet kapni.

 

 Egyszer  egy hét pettyes katicabogárka,

elindult megnézni mi van a világba.

Hívta a zöld erdő,

hívta a vadrózsa.

Ide is oda is bekukkant egy szóra.

Nagy bajuszú cincérbácsik sétálgatni mennek,

tó partján a szúnyogok kalapot emelnek.

Estére elfáradt a katicabogárka

Éjjeli pillangó haza talicskázta.

 

 Eresz alól fecske fia ide néz oda néz,

van e hernyó hosszú kukac, ízesebb mint a méz.

Csőrét nyitja ám, búzgón, szaporán.

Kisbendőbe mindenféle bele fér igazán. 

 

Időjárásról... 

Esik az eső, hajlik a vessző,

       haragszik a katona, mert megázik a lova.

                Ne haragudj katona, majd kisüt a Napocska,

                         megszárad a lovacska.

 

Süss fel nap, fényes nap.

        Kertek alatt a libáim megfagynak.

 

Fújja  szél a fákat.

       Letöri az ágat: RECCS!!!

 

Gyűlekeznek a felhők.

       Esik az eső.

           Dörög az ég.

                Kopog a jég.

                       Villámlik. Lecsap.

                                   Kisütött a Nap.

 

Csipp,-csepp, Egy csepp,öt csepp meg tíz.

           Olvad a jégcsap, csepereg a víz. 

 

 

 

Őszi mondóka, ének... 

 

Gomba, gomba, gomba.

      Nincsen semmi gondja.

         Ha az eső esik rája, nagyra nő a karimája.

               Az esőt csak neveti.

                     Van kalapja teheti.

 

Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.

      Két szegény legény, szántani menne,

           De nincsen kenyere.

 

Van vöröshagyma a tarisznyába.

     Keserű magában.

         Szolgalegénynek, hej a szegényke.

               De kevés vacsora.

 

 

Találtam egy falevelet,

         gesztenyefa levelét.

               Mintha megtaláltam volna

                          egy óriás tenyerét. 

 

Ha az arcom elé tartom,

        látom, nagyobb, mint az arcom.

              Ha a fejem fölé teszem,látom,

                    nagyobb, mint a fejem. 

 

Hogyha eső cseperegne,

        nem bánnám, hogy csepereg,

               az óriás nappal-éjjel

                    óriási tenyerével

                           befödné a fejemet.

  

               

               

                        .